2013. febr. 2.

Batman Hungary Exkluzív! - Az Empire Man of Steel cikke magyarul!


Készült az Empire magazin cikke alapján!
A Gengszterkorzóból ismert Michael Shannon alakítja az ikonikus gonoszt, Zod hadvezért.
Russell Crowe Superman vér szerinti apjának, Jor-El-nek a szerepében.


*Nolanizál: mélabús képregény vagy szuperhős adaptációt készít, főleg egyetlen karakterre építve
H


ogy repül Superman? Persze, siklik a levegőben, mintha láthatatlan kötélen csúszna, magasba mutató, ökölbe szorított kézzel, utat törve a kék ég felé – ezt mind láttuk már. De hogy képes fennmaradni, legyőzve a fizika törvényeit? Nincs szárnya, látszólag semmije. Persze a gravitáció biztos erősebb volt a néhai, jó öreg Kriptonon, de emiatt csak felhőkarcolók fölött tudna átszökkenni, ami messze van a hangsebességgel való léghasítástól. Még az egzotikus, szövevényes képregény-világban is elgondolkodtató a repülés képessége. Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták mostanában Zack Snyder-t, David S. Goyer-t és Christopher Nolan-t.


„Igyekeztünk úgy megközelíteni Superman-t, mintha ez nem képregény-film volna, hanem a valóság” mondja Goyer, akinek még szoknia kell új Acélember-írói szerepkörét a Sötét Lovag Trilógiában végzett munkája után. „Épp ezt tettük Batman-nel is, és ez forradalminak bizonyult. Korábban számos szuperhős film szuperhős film stílusban készült, lásd az Adam West-féle Batman vagy a Dick Tracy.” Több millió dolláros cukormázas fagyikelyhek alapszínekben és feszülő spandexben pompázva. Mára már hollywood-i szentírás, ahogy Goyer és a Nolan fivérek (Jonah Nolan hivatalosan nem dolgozik az Acélemberen) Batman-t egy az ipart meghatározó, milliódolláros jelenséggé emelték innen. Az anyavállalat, a Warner Bros., a DC karakterek kincses ládájának jogbirtokosa szívesen fogadta a képregény-kiadó másik gyöngyszemének – Kal-El-nek, azaz Clark Kent-nek, azaz Superman-nek, azaz Az Acélembernek – az újraalkotását. Bryan Singer 2006-os Superman visszatér című alkotása nem állított igazán méltó emléket Richard Donner filmjeinek.

Az eredettörténet eredettörténete: nagyjából három és fél évvel ezelőtt Goyer és Nolan megfeneklett A sötét lovag Felemelkedés történetírásában és úgy döntöttek, egy hét pihenőt tartanak. Goyer úgy próbált kikapcsolódni, hogy régi Superman képregényeket olvasott, és egyszer csak azt vette észre, hogy ötleteket körmöl. Egy-két bekezdést, hogy hogyan illesztené be a „Holnap Emberét” egy modern világba. „Végül ebből született meg a film.”- mondja. Mikor találkoztak, és Nolan megkérdezte haladt-e a Sötét Lovaggal, Goyer nem ködösített. „Azt mondtam: Nem, de van pár ötletem Superman-hez!” Erre Nolan felhívta Jeff Robinovot, a Warner Bros. elnökét. „David most mutatott pár új ötletet Superman-hez” - beszélt Nolan a „denefonjába”, „hallanod kéne.” Egy hét múlva már rendelkezésre is állt a 225 millió dollár (becsült adat).
A brit Henry Cavill az amerikai hősként

Legyen elég annyi, hogy akár Supermanről, akár Kal-El-ről vagy Clark Kent-ről van szó, menőbbé akartuk tenni. Az okokat még nem árulhatjuk el.” ZACK SNYDER
Goyer nevetve: „Tudod, én imádom a Donner filmeket. Komolyan. De egyszerűen annyira idealista, hogy a mai nézők már nem harapnak az ilyesmire.” A műfaj továbblépett, megváltoztak a körülmények. Elég megnézni Nolan és Goyer munkáját a Batman Begins-ben, de e cikk írója alázattal ajánlja az X-Men filmeket az egyre kifinomultabb képregény-univerzum prezentálására. „Eszembe ötlött, ha Superman tényleg létezne, akkor mindenekelőtt a történet az első idegenekkel való kapcsolatfelvételről kellene, hogy szóljon,” – mondja. „Ő egy földönkívüli. Könnyű elképzelni egy olyan alternatívát, ahol egy E.T.-hez hasonló filmet készítünk, de vele ellentétben ő feszülős ruhában szaladgál. Ha a világ rájönne a létezésére, az lenne az emberiség történelmének legjelentősebb eseménye.”
Így a klasszikus, képregényekből ismert és elfogadott Superman hozzávalók hirtelen megválaszolandó kérdéseket vetnek fel. Miért hívják Superman-nek? Miért visel jelmezt? Mi valójában a Magány Erődje? Hogy reagálna a világ, mikor először a nyilvánosság elé kerül? Nagyobb figyelem övezte az összes mitológiába ágyazott, rejtett krisztusi és mózesi metaforákat. Ha Nolan módjára teszed realisztikussá Superman-t, még mélyebb lesz a koncepció. „Superman létezik,” – lelkesedik a rendező, Zack Snyder. „És ez nem piskóta.”
Snyder sosem vette teljesen komolyan Supermant. Próbatárgyalásokat folytatott a Warner-rel még azelőtt, hogy kialakult a szenzációhajhász módon előkészített Superman Visszatér végleges forgatókönyve, de nem tudta elképzelni, hogy lehetne modernizálni a karaktert. „Továbbléptünk azt hiszem,” – vonja meg a vállát, a többes szám pedig producer feleségét, Deborah Snyder-t rejti. Aztán két évvel ezelőtt, mint a derült égből a villámcsapás jött egy ebédre szóló meghívás Christopher Nolan-től. Dupla randin Hollywood két hatalmas sztárpárja: Christopher és Emma (Thomas), Zack és Deborah. „Csak egy apróság,” – kezdte Nolan. „Nem gond, ha Superman-ről beszélünk?”
Ebédeltek. Beszéltek Superman-ről. Nolan és Goyer Superman-forradalma: az engedelmes fiúcska, a kiscserkész története teletöltve okkal és okozattal. Snyder le volt nyűgözve.
Ami ez után jött: egy lesötétített autó várt rájuk a kocsi-feljárón, hogy befejezzék a forgatókönyvet, ami aztán Nolan internet-biztos széfjébe vándorolt. Deborah Snydernek azért voltak kételyei: „Nem is tudom Zack, ez a karrierünk végét is jelentheti,” mondta a férjének az ebéd előtt. Még mindig nem tudta elképzelni, hogy működhet a dolog. „Miután elolvastuk a forgatókönyvet,” – folytatja, „ahogy egymásra néztünk, tudtuk, hogy olyasmit hoztak össze, ami jól sülhet el.”

Snyder-t az lepte meg legjobban, hogy nem nagyon tértek el az eredeti sablontól. Itt van Kripton, Smallville, Clark kansas-i gyermekkora és a Magány Erődje, aztán ott van Lois Lane, Perry White no és a főgonosz, az utánozhatatlan kriptoni rosszfiú, Zod hadvezér. „Csak a hangvételben különbözik az eddig ismert Superman-től,” – mondja Snyder. Ami az akciót illeti – és Goyer szerint több akciójelenet van benne, mint bármelyik Sötét Lovag filmben – egy kis utánajárást igényelt, hogy milyen szuperképességekkel rendelkezzen. „Keresi a helyét a világban,” – magyarázza Deborah Snyder. „Kissé elveszett a történet elején, ahogy rá találunk, válaszokat keres. Ez teszi valódivá, emberivé.” A férje ezt „az ő oka”-ként emlegeti.
„Sosem szerettem a „sötétebb” kifejezést használni.” Henry Cavill angol akcentusa ad ennek egy kis állami sulis precizitást, persze járt a nagy múltú buckinghami Stowe School-ba is, Angliában, kábé több száz fényévre Smallville-től. Mint korábban Christian Bale, Cavill is angolként kell, hogy alakítson egy amerikai ikont, jóllehet Snyder nem győz emlékeztetni minket, Superman csak tiszteletbeli amerikai – szereti „idegenként” emlegetni a hőst. „Ez egyáltalán nem sötét hangvételű film,” – folytatja óvatosan Cavill. „A karakter korábbi megjelenítései elég „fényesek” voltak… Ez egy sokkal valósághűbb megközelítés, miközben a szuperképességek okán fennmarad az irrealitás.”

F


elpróbáltatták vele Christopher Reeve régi jelmezét. A szűk spandexet kívül az alsógatyával, a Paddington csizmával, mintha az együgyü, komikus képregényszerű Donner-féle karakter lett volna. „Hidd el, ez megbocsáthatatlan,” mondja Snyder. Cavill-t kérték, hogy álljon csípőre tett kézzel, sétálgasson, lobogtassa a köpenyt. Senki nem nevetett. Snyder filmen akarta látni őt, a szoba megtelt a stábtagokkal, izgatott emberekkel. És még mindig nem nevetett senki. A francba is, gondolta Snyder, Ő Superman.

Kriptoniak sorakozó! Michael Shannon (Zod), Russell Crowe (Jor-El), Ayelet Zu
rer (Lara Lor-Van), Antje Traue (Faora), Henry Cavill (hú, ki is ő…)

Ez egyáltalán nem egy sötét hangvételű film. Ez a karakter egy sokkal valósághűbb megközelítése” HENRY CAVILL
Amikor csak találkozik a valóság és a Superman jelenség, a dolog ott kezdődik, hogy meg kell keresni az embert, aki a csizmájába bújhat. De ki gondolta volna, hogy Kal-El, kripton utolsó fia egy lesz a négy keménykötésű bátyóból Bailiwick of Jersey egyik szigetéről. Cavill egyszer az egyiptológia felé is kacsintgatott, de inkább a suli színjátszó-körében kamatoztatta szögletes állkapcsú, valóban, Superman-szerű sármját. Aztán a tv-s Tudorokban tűnt fel, majd jöttek a főbb szerepek, mint a 2011-es istenkedés a Halhatatlanokban, de valahogy nem akart jönni az igazi áttörés. Épp Cedric Diggory szerepére készült a Harry Potter 4-ben, mikor Robert Pattinsont beválogatták, majd James Bond szerepe jött volna, de Daniel Craiget koronázták 007-essé. Cavill lenyűgözte a Warner-t és az McG-t amikor a rendező még a Superman reboot (Superman: Flyby) kapcsán Bryan Singer választottjának, a Reeve-kinézetű Brandon Routh lecsrélésén gondolkodott.
„Bevágódtam a stúdiónál,” – vallja be Cavill szerényen, de még át kellett verekednie magát két meghallgatáson. Hogy a média ne fogjon gyanút, a lehetséges főszerepek első olvasópróbáira Snyder írt néhány kamu hősi dialógust, Supermant tűzoltónak álcázva. Bár bizonyára sejtették már. De nem számított. Mire Cavill a második meghallgatásra ért – ahol Superman és Clark szövegét is el kellett, hogy próbálja, - a döntés megszületett, és ez nem csak a mélyfekete hajon, vagy a képregényhős-szerű pofacsonton múlott. „Valami veleszületett kedvesség jellemzi őt,” – mondja Snyder. „Anélkül, hogy isteníteném, valami természetes módon képes a kedvességre. Ez manapság nagyon ritka.”
Cavill sajátos, szigorú „diétára” fogta magát az eredettörténet forrásával kapcsolatban, értsd: csakis képregényeket olvasott el. Fél év alatt semmi korábbi TV-s, filmes adaptációt nem engedett magának megnézni, amikor néha elhagyta az edzőtermet. „Nem akartam, hogy bármely korábbi alakítás befolyásoljon,” mondja. Ez volt az alapkoncepció mindannyiunknak, úgy tenni mintha még sosem dolgozták volna fel a történetet: Superman Kezdődik.
Snyder, Goyer és Nolan Az Acélember stábjából
No, de megtalálni a tökéletes Kal-El, Clark és Superman kombinációt, belehelyezni az emberek világába és felruházni számos emberi tulajdonsággal, bemutatva jellemének fejlődését csak hab a tortán. Batman viszonylag könnyen válik a Sötét Lovaggá: ő emberi lény, egy zaklatott életű önbíráskodó egy zsák pénzzel a valaga alatt, karöltve némi bohémizmussal. Ahhoz, hogy Superman az Acélemberré válhasson, nem csak érzelmekre van szükség. Goyer és Nolan ki kellett, hogy terjessze acélos meggyőződését a szupererő, a nagy piros köpeny és a csini űrruhában pompázó idegen ellenfél meglétére.

„Nyilvánvalóan sokkal hosszabb az út egy Superman-szerű karakkterrel,” – folytatja Goyer. „Batman-t valósághűvé tenni sokkal egyszerűbb. Hisz tudod, hogy Superman-nek semmi sem árthat, a kriptoniton kívül valószínűleg.” (Vajon mit rejt a „valószínűleg” szó? Egy újabb ártalmas anyag? Egy újabb gyengepont?) „A kihívás egyértelmű volt: képesek vagyunk-e mindezt, ahogy már mondtuk, a valóságba átültetni?” Néhány dolog, mint bevallották, sok időt vett igénybe.
Nem kétséges, Zodra volt szükség. Michael Shannon rettenetes tekintete lenyűgöző („a komolyságának súlya földhöz nyom, mint a gravitáció,” – áradozik Deborah Snyder – nos, elvégre Kriptonon más viszonyok uralkodtak), nem csak méltó ellenfelet kerestek Superman-nek, kellett valami kapcsolat a kriptoni gyökerekhez.
Cavill Clark Kent- szerű kinézete?
„Ez nagyon is egy olyan srác története, akinek két apja van,” magyarázza Goyer. Kal-El/Clark hőssé válása útjának középpontjában áll a dilemma, hogy melyik apai tanítást követi majd. Vajon a földi pótapa, Jonathan Kent, azaz az állhatatos amerikai, Kevin Costner szavaira hallgat? Vagy az idegen utat választva folytatja vér szerint apja, Jor-El, azaz a karizmatikus Russel Crowe örökségét? ( Nos, igen, a szereposztás zseniális.) Superman Mózeshez hasonló úton élte túl a pusztulást, semmit nem tud szülőbolygójáról. Valaki kellett, hogy megismerhesse Kriptont. „Zod tűnt logikus választásnak,” – mondja Snyder.
Érdekes módon a legtöbb titok, úgy tűnik, a jó öreg Clark Kent-et – Superman szerencsétlen, szemüveges alter-egóját – övezi. Lehull vajon most a lepel a mítoszról? Ártatlanul kérdezve Clark és Lois szerelmi háromszögéről, melyben a harmadik fél egy szuperhős ugyebár, az interjúalanyok hirtelen elnémulnak. „Nehéz kommentálni,” mondja vonakodva Snyder. „Ez kissé sokat árulna el a moziról. Legyen elég annyi, hogy akár Superman-ről, akár Kal-El-ről vagy Clark Kent-ről van szó, menőbbé akartuk tenni. Az okokat még nem árulhatjuk el.”
„Azt mondanám a mozi egy része épp Clark Superman-i énjéről szól.” Nos Goyer legalább annyit hajlandó bevallani, hogy az ő Clark-juk nem olyan együgyű, mint a Christopher Reeve-féle. Mikor Lois Lane-ről kellett dönteni, a választás azért esett Amy Adams-re, mert ő „szupermodern”. Lois olyan kellett legyen, aki versenyre kelhet bizonyos értelemben Superman-nel. „Benne megvan minden, amit az ember elvárna Lois Lane-től,” fejezi be.
„Erről nem mondhatok sokat,” válaszol Cavill a titoktartás és a jó modor közt lavírozva. „Nem akarom túl korán lelőni a film ötletét, de Amy remek színésznő, öröm volt vele dolgozni…”
T


ehát nem is az a kérdés, hogy hogyan repül Superman, hanem, hogyan érzékeli a repülést? Nem mintha Goyer-nek nem lenne ötlete, hogy mi tart a levegőben egy szuperhőst. „A saját céljaink szerint alakítottuk a dolgokat,” fokozza az izgalmakat, „de nem ez a fontos. Az az érdekes, hogy nem tudja, hogy képes repülni. Nem Kriptonon nőtt fel.” Ahogy Cavill fogalmaz, „a lényeges a félelem érzete.” A szuperhős lét és az emberiesség, valamint Kripton és a Föld elegye.
Az Acélember messze nem a Kevláros Sötét Lovag, de azért nem kell félteni. Már a két előzetes is több rejtélyes, lírai, keserű elemet rejt, mint Nolan Denevére. A középpontban Superman szuperszíve áll. Goyer inkább Terrence Malick, mintsem Frank Miller hatását említi. A film csordultig van a legkülönfélébb témákkal. Kétértelműséggel. Válaszúttal.
„Nem tudom, melyik az én stílusom,” vallja be Snyder, reagálva az internetet bejárt megdöbbenésre, amikor kiderült, hogy ő dolgozik a filmen. Sok fanatikus csak egy CG- megszállott tech-őrültet látott benne Nolan realizmusával szemben (megfeledkezve a Watchmen Az őrzők-beli munkájáról). Malick folyékony naturalizmusa viszont nem idegen a számára. „Az Acélember forgatása alatt próbáltuk a valós helyszíneket alkalmazni, azokra fektetni a hangsúlyt (Chicago, mint Metropolis, az illnios-i Plano, mint Smallville). Persze vannak vizuális effektek. Már hogy ne volnának. De csak a valósághűség szolgálatában. Ha Cavill valaha volt is kötélen, az csak a test beállásához kellett” (persze így is kényelmetlen ez). Snyder szerint Superman képtelen lett volna bármit is csinálni vizuális effektek nélkül. Ahhoz, hogy a szuperképességei valósnak tűnjenek, digitalizálásra volt szükség. „Szuperelégedett vagyok a srácok munkájával,” – mondja.
„Kissé ironikus, hogy ez az eddigi legvalósághűbb munkánk,” – mosolyog Deborah Snyder, „és ez pont Superman!”
Superman-t messiásként nagyon is félreértik
Ő egy földönkívüli. Ha a világ rájönne a létezésére, az lenne az emberiség történelmének legjelentősebb eseménye.” DAVID S. GOYER
Talán ami még ironikusabb (új cím: Az Iróniaember), hogy ez a fejlődési vonal még inkább jellemző a karakterre. „Nem akartuk elhagyni a szupert, Superman-ből,” tisztázza Snyder. „Nem gondolkodtunk azon, hogy emberibbé tegyük.”
„Amit nem szabad elfelejteni Batman-nel és Superman-nel kapcsolatban, az az, hogy miért e két hős a legkedveltebb a sok hérosz közül. A válasz abban rejlik, hogy kik is valójában ők,” magyarázza Nolan, aki forgatókönyv megírása után ki is szállt a munkából. „A varázsuk nagy része a természetükből ered.”
Oka van annak, hogy a film címe Acélember, nem pedig Superman Valami. „A cél az emberfeletti emberivé tétele,” tárja fel a lényeget Goyer, aki kedveli a többértelműséget. „Acélból van, nem pedig hús-vér, persze metaforikusan. Emberként ábrázoljuk, holott nem ember.” Nézd, hogy repül.


Saját kis Liga
„Nem nyilatkozom”, mondja David S. Goyer, amikor megkérdezzük, Cavill szerepel-e a 2015-ös Igazság Ligájában Superman-ként. Az biztos, hogy Superman és Batman (valamilyen formában) szerepelni fog benne. Na de még kik?
Csodanő
A DC triumvirátusának harmadik tagja, aki a ’70-es évek TV-műsora óta nem találkozott a képernyővel. A görög mitológiai Amazon, aki „oly szép, mint Aphrodité, bölcs, mint Athéné, erős, mint Herkules, gyors, mint Hermész”.
tipp: Jalmie Alexander [Sil a Thor-ból]
Zöld Lámpás
A 2011-es katasztrofális próbálkozás ellenére a Lámpás fontos tagja a Ligának. Van mód arra, hogy ez a fikaszínű csávó működjön a vásznon?
tipp: Adjunk még egy esélyt Ryan Reynolds-nak!
Villám
A tudós, aki vegyszerekben fürdőzve, villámcsapásra született újjá, és nagyon gyors. Majdnem Adam Brody alakította a törölt 2007-es Igazság Ligájában.
tipp: Aaron Paul [Jesse a Totál szívásból]
Aquaman
Egy másik nagy múltú DC-hős, a Liga egyik alapító tagja. Királyul úszik, és bármely vízi lénnyel képes szóba elegyedni.
tipp: Nikolaj Coster-Waldau [Jaime Lannister – Trónok harca]
Marsi Embervadász
Az utolsó tag, a zöldbőrű, méltóságteljes szemöldökcsontú J’onn J’onzz hasonló Supermanhez, csak ő már felnőttként pottyant a Földre, és testi mellett pszichikai képességei is emberfelettiek.
tipp: Ron Perlman [Hellboy]
Az Igazság Ligája bemutatója 2015 júniusában várható.

Az Acélember: Összegzés
megjelenés: Június 14. (USA) Június 20. (HUN)
rendező: Zack Snyder
szereplők: Henry Cavill, Amy Adams, Russell Crowe, Kevin Costner, Diane Lane,Laurence Fishbourne, Antje Traue
történet: Nos, tudjátok: Egy földönkívüli kisbaba landol a Földön, bolygója pusztulásának egyetlen túlélőjeként, mire felnő, egy napfény táplálta megalény lesz, újságírásba fog, odacsap a rosszfiúknak, győz. Gondolom…
miben más: ha nem tűnt volna fel, a Sötét Lovag trilógia alkotói (David S. Goyer író, Christopher Nolan, Emma Thomas és Charles Roven producerek) egy merőben más, mélabús megközelítést kreáltak
érdekesség: a képregény-karakter első megjelenésének 75. évfordulója is júniusra esik, mint a bemutató

Superman evolúció
Ez egy hétévtizedes történet…
A Superman, aki az Action Comics #1-ben, 1938 júniusában tűnt fel, volt a karakter első megjelenése. Akkor Kriptont még nem említették, a földönkívüli kölyök a dívány emelgetésével hozta lázba örökbefogadóit, Kentéket, a felnőtt Clark képes volt átszökkenni magas épületek fölött, és csak egy robbanás szakíthatta fel a bőrét. Clark és Lois George Taylor szerkesztőnek dolgoztak a Daily Star-nál, és Superman ellenfelei csalók, gaz bányatulajdonosok és foci-manager-ek voltak.
A karakter és a világa folyamatosan változott a médiában való megjelenésekkel együtt. Eredetileg minden kriptoni szupererős volt, mert az evolúciójuk évmilliókkal megelőzte az emberiségét, majd azt találták ki, hogy kriptonnak vörös Napja volt, így a szupererőt a mi sárga csillagunk adja hősünknek. Kent és Lane a Daily Planet-nél folytatták egy meg nem nevezett középnyugati városban (melyet Siegel és Shuster szülővárosáról, Cleveland-ről mintáztak), mely később Metropolis lett, amolyan idealizált New York. Jimmy Olsen-t azért alkották meg, hogy a rádióműsorban Superman tudjon kihez beszélni, a kriptonit pedig azért kellett, hogy Superman-t legyengítse egy időre, amíg Bud Collyer szabadságra ment néha.
Lex Luthor eredetileg egy vörös hajú, őrült tudós volt, de az 1940-es animációs moziban már kopasz szuperemberként tűnt fel és vált hűsünk ősellenségévé. 1945-ben újragondolták Kent történetét, így született Superboy, aki már Smallville-ben is a köpenyében röpködött – mígnem az 1978-as mozi úgy mutatta be Clark-ot, hogy felnőttként vált csak Superman-né. Mindezt John Byrne író és rajzoló ültette át az 1985-ös reboot-ba, ahol kissé sebezhetőbbé tették a már-már isteni erejű karaktert. Luthor egy megalomániás milliomos lett, ahogy láthattuk a Lois és Clark TV-sorozatban vagy a Smallville-ben. Aztán Superman meghalt, visszatért, feleségül vette Lois-t, de a 2011-es újragondolás megint az alapjairól kezdett mindent. Jelenleg a piros alsógatyája nélkül bolondítja Lois helyett Csodanőt. KIM NEWMAN.

Fordította: B. Roland - Batman Hungary

2 megjegyzés:

  1. Köszi a cikket! :)

    Engem érdekelne ez a New52-es superman képregény sorozat magyarul is :) Bár tudok angolul, de mégis csak jobb az anyanyelvemen olvasni :P
    Fel lelhető esetleg?

    VálaszTörlés
  2. Hali, Sajnos sehol sem lehet letölteni magyarul.

    VálaszTörlés